2017-10-21

2017-10-21 00:43 Link megnyitása Részletek tumblrszopiszuri: tallianmiklos: tallianmiklos: szopiszuri: tallianmiklos: szopiszuri: amúgy erre...

szopiszuri: tallianmiklos: tallianmiklos: szopiszuri: tallianmiklos: szopiszuri: amúgy erre az ukrán thread margójára megjegyzem, hogy engem kurvára nem zavarna, ha mondjuk a forintra rá lenne írva minden itteni nemzetiség nyelvén az, ami most csak magyarul van, nem zavarnának a többnyelvű okmányok sem, sőt nekem az is rendben lenne, ha egy itteni román a román nemzeti ünnepeken kapna szabadnapot, nem a magyarokon. és ha én írnám a magyar alkotmányt, akkor az kb úgy kezdődne, hogy “mi magyarország szabad polgárai…” Engem a forinton csak Matolcsy aláírása zavar. én komolyan teljesen abszurdnak és szomorúnak gondolom, hogy a többnemzetiségű történelmi magyarország felbomlását követően a megalakult többnemzetiségű utódállamok kivétel nélkül minden politikai rendszerben úgy viselkednek, mintha homogén etnikai államok lennének. ha megnézzük a nemzetiségi statisztikákat, akkor remekül látszik, hogy minden szomszédunk jó úton jár, hogy ezt meg is valósítsa. én azt nem tudom, hogy mit lehetne vagy kéne tenni, de tapsolni biztos nem fogok hozzá, hogy honos közösségeket pusztítanak el, mert ez kurvára gáz. A többnemzetiségű történelmi Magyarország pont így viselkedett amúgy, csak ott az etnikai homogenitást megoldotta a külső behatás, ezért nem tűnik fel. Alapvetően minden nemzetállam így viselkedik, mittomén, a katalán tartomány is így viselkedik az ott kisebbségben élő spanyolokkal pl. Az etnikai alapon definiált többségre épülő állammodell ilyen. Mittomén, Olaszországban, Németországban mégis működik, mert amikor ezek a képződmények összeálltak, olyan dolgok nőttek össze, ahol mindenki tudott kábé olaszul meg németül, de még így is máig ható különbségek vannak, a kelet-német férfiak nacionalizmusa pl. a porosz nacionalizmusra megy vissza, a kommunizmus azt csak konzerválta. Meg amúgy mondjuk egy 150 ezres közösségnek egy idegen nyelvű llamon belül mi esélye van Ha totál elszigeteltek maradnak nyelvileg, akkor nyilván semmi, hiszen ez nem elég egy “alternatív gazdaság” kialakítására, egyszerűen nem tudnak elegendő értéket termelni ahhoz, hogy fenntartsák magukat. Ja mondjuk nemcsak a történelmi Magyarország viselkedett így, de a kommunista is. Biztos, ami biztos. erre már csak holnap válaszolok, mert egyrészt nem pontosan így van, másrészt álmos vagyok, harmadrészt meg nincs. idézet: Az 1913. évi választójogi törvényjavaslat indoklásában a belügyminiszter leszögezte, hogy a választójog gyakorlásának nem lehet előfeltétele a magyar államnyelv ismerete - mint azt több ellenzéki képviselő kívánta. “Az ezeréves  magyar állam tradíciója egyáltalán nem ismeri az állami nyelv tudásán alapuló előjogokat. A magyar törvényhozás soha senkit sem zárt ki a politikai nemzet köréből azért, mert magyarul nem tudott.” A kiegyezés utáni, dominánsan liberális politikájú történelmi Magyarországról beszélsz. Előtte - noha a 48-as választási törvény nem zárta ki a kisebbségeket a választásból, és mondjuk engedélyezte a választási hirdetmények kisebbségi nyelven való kihirdetését - pont a magyar nyelvtörvény miatt hasonló konfliktusok voltak, amiket pl. Kossuth durva asszimilációval akart kezelni. Amik nem igazán maradtak abba egészen Trianonig, még az Eötvös-féle nemzetiségi törvény után sem. (Mondjuk Kossuth rá is baszott, pl. a horvátokkal szembeni dolgai eléggé visszaütöttek, ugye.)


(c)Alter Játék Kft. | info@hirss.hu